Köszönöm Neked a jelent és a múltat,
amit soha vissza már nem adhatok.
A tegnapot és a mát
- ami megmaradt belőle - és azt is,
amit kidobtunk az elavulttal.
Köszönöm Neked az éveket,
amikor vihar volt, vagy sütött a nap,
és azt is, amikor csendesen esett.
Szemed könnyének gyöngycsillogását,
félő és dühödt szerelmedet,
a váró időt, a vágyó perceket.
És mindent köszönök amiért a szív dobog,
köszönöm Neked az életet.
Köszönöm a reményt és az erőt,
hogy tűrted az örvényt és az
ólomlábon cammogó időt.
Köszönöm, amikor rám lehelsz,
és lágy mosollyal ajkad érinti számat.
Köszönök mindent, amit Tőled kapok.
Köszönöm, mert nélküled
nem érteném meg a holnapot.
Percekre vártunk és évek múlnak el.
Elmúlt a tegnap és ma sincs már semmi,
csak a holnap van nekünk,
néha oly távol, máskor oly közel.
És köszönöm, hogy mégis együtt megyünk.
Köszönöm Neked ezt a holnapot,
és köszönöm azt is, amit én adok.
Mindent köszönök. Cserébe MAGAMAT adom!
Kérlek, fogadjad el.
Köszönöm Neked azt, hogy létezel,
én is csak ezért létezem, ezért vagyok.
Köszönöm, ha újra enyém leszel,
és százszor, ezerszer megköszönöm,
ha örökkön-örökké megmaradsz nekem.