Herczeg László: Hazudj jobban

Hazugságaidat

mindig megérzem.

Nem szólók már,

csak belül vérzem

Hazudj jobban!

Minden napon

igazat remélek

De, újra hazudsz,

bárhogy is kérlek!

Az is jobb lenne,

ha megütnének

Hazudj jobban!

Szeretnék hinni,

bízni, és remélni!

Áldott szeretetben

boldogan élni!

De, vágyam sosem

válhat így valóra,

nem lelek bizalomra

Hazudj jobban!

Úgy csapj be, hogy

higgyem igaznak!

Biztos valóságnak,

édes vigasznak!

Hiszen meg tudod

tenni oly könnyen,

neked semmiség!

Már, hull a könnyem!

Kérlek…

Hazudj jobban!

Vagy az Isten

szerelmére…

Mondj igazat

Végre!

Túrmezei Erzsébet: Az új füzet

Betelt a régi füzetem.

Ma este, megnézegetem,

És holnap újat kezdhetek.

Háromszázhatvanöt lapos

Ugyanilyen új füzetet.

Lemásolnám most szívesen

a régit. De nem tehetem.

Marad már, amilyen marad

Ott a Mester kezével írt

Sok „láttam” a leckék alatt.

Sorakozik nem egy lapon

Félig végzett feladatom…

A rendetlen, elégtelen…

És ezt a régi füzetet

vizsgára vinni kell velem.

De holnap újat kezdhetek;

Ugyanilyen új füzetet.

Tiszták, fehérek a lapok.

Nem szeretném elrontani

Holnap már abba írhatok.

Talán, ha jobban figyelek;

Ha eztán korábban kelek,

Frissebb leszek, igyekezem,

Rendesebb lesz a feladat

És ügyesebb lesz a kezem.

Tollat fogok és leírom:

– ragyog a név a papíron –

„Jézus nevében kezdem el.”

Tudom, hogy rest és rossz vagyok,

S úgy érzem, félni mégse kell.

Háromszázhatvanöt lapon

A leckét vele írhatom

Ő vezeti gyenge kezem.

„Jézus nevében kezdem el.”

Jézus nevében végezem.