Karai Gábor: Néked írom e levelem...

Néked írom e levelem gyermekem
Ki a távolban éled a te felnőtt életed
Könnyek áztatják e kis levélpapírt
Ezért néhány betű most össze folyik
Nagyon fáj most az én szívem
Bánat gyötri az én lelkemet
De meg bocsátok én drága gyermekem
Akkor is ha soha nem keresel engemet

Mert mi mást tehet egy anyai szív
Még akkor is ha minden éjjel sir
Csak reménykedik a sok sok hajnalon
Hogy egyszer haza hoz majd a te sorsod
Akkor leszek én majd ismét boldog
Ha azt hallom anya nézd itt vagyok
De nem tudom eljő e az a nap
Mikor ismét haza találsz majd

De most be fejezem e kis levelem
Mert a könnyektől nem látom már a betűket
A szívem is fáj mert égeti a vágy
Hogy majd téged ismét lát
És mikor olvasod e kis levelem
Érezned kell hogy szeretlek gyermekem
Most nyugovóra térek én is már
Reménykedve hogy holnap haza találsz..