Hogyha újra megtalállak,
Nem hagylak el többé,
S dicséreted zengem
Örökkön-örökké.
Hogyha újra megtalállak,
A nyomodban járok,
És a neved addig zengem,
Míg csak földdé válok.
Hogyha újra megtalállak,
Örökké imádlak,
Legyenek a napok-éjek
Bármilyen sivárak.
Hogyha újra megtalállak,
Szívem lángra lobban,
És szolgálni Téged nálam
Senki sem fog jobban.
Hogyha újra megtalállak,
Ünnep lesz majd akkor,
És lobogó szívem előtt
Meghátrál az agg kor.
De az "újra" mikor lesz, mondd,
Mesterem, Királyom?
Akármilyen soká is lesz:
Hűséggel kivárom!