Ültél e egy padon olvasva egy verset?
Mosolyogtál e már vad idegenre?
Ha nem, ülj le pihenni. Eltelik az élet.
Mikor csodáltál meg szerelmes párokat?
Mikor valósítottál meg egy régi álmodat!?
Mikor élvezted a magányos csendet?
Az életed telik. Most tégy benne rendet.
Ébredtél már reggel mosollyal arcodon?
Léptél e már túl meg nem nyert harcokon?
Öleltél e már egy árva gyermeket?
Az órád ketyeg. Élvezd a perceket.
Nézted e már fűből a hulló csillagot?
zivtál már magadba friss harmat illatot?
Járta e már át a nap fénye lelkedet?
Élvezd a perced. Hagyd most a terveket.
Hallgasd meg kérlek a madár csicsergést.
Egy percre engedd el az óra ketyegést.
Az egyetlen mi véges csak az idő s a létünk.
A jelenből rohanunk. A holnaptól félünk.