Szécsi Margit: Reszkető - csillogó

Reszkető, csillogó

az ég - éles fák között

bujkál, mint kések között

a bekerített hadsereg.

Nincs kiút - sír az éj.

Nem tudja, mit ér a szenvedély.

Metsző kardpengék felett

a te fölséges szád vezet.