Kristina Calu - Mit szólnál?...

Mit szólnál, ha megkérnélek?
Járd velem az erdőt, rétet
Ugorjunk kéz a kézben a tóba
Fedezzük fel partját andalogva

Mit szólnál, ha megkérdezném?
Leszünk-e egy pár, csak te meg én
Belevágnánk együtt az életbe
S csupa jót hoznánk ki belőle

Mit szólnál, ha azt mondanám?
Soha nem élnék más oldalán
Nem számít, ki hol hibázott
S hogy a szívünk néha fázott

Mit szólnál, ha bevallanám?
Te voltál az én nagy csodám
Attól a perctől, hogy részem lettél
Engem teljes egésszé tettél

Mit szólnál, ha megköszönném?
Hogy nem voltál másé, csak az enyém
Ezért a sorsomnak hálát adok
Köszönök Istennek minden napot

Kristina Calu - Ne kövess!

Kérlek, ne kövess!

Ha nem én vagyok a hajnalod

S az azt megelőző éjszakád

Ha csupán apró dísz lehetek

Bárki születésnapi tortáján

Morzsa egy darab kenyérből

Féltve őrzött, lakatra zárt titok

Ki sosem fogy ki a reményből

Mindegy, hogy mennyi körülötte a piszok

Kérlek, ne kövess!

Ha nem lehetek neked az otthon

Kódolt szám, ez vagyok a telefonodon

Nem mesélhetem el minden napomat

Nem zárhatom magam köré ölelő karodat

Ha nincs jogom egy közös mozira

Nem léphetek ki az árnyékból soha

Nem tudhatom meg, milyen egy családi vacsora

Kérlek, ne kövess!

Ha az ajándékom hiába oly találó

Mégis szobám polcán undok mementó

A közös élmény fájóan kevés

Gyorsan elnyeli a szürke feledés

Mert nincsenek fotók

Nincs belőlünk semmi

Nem maradt más hátra

Búcsút kell venni

Kérlek, ne kövess!

Kifogytam a reményből

Elég volt a hazugságokkal édesített ígéretekből

Vágyakkal teli szomorú estékből

A végtelen, esztelen megszégyenülésből

Én nem hazudok többé

Sem magamnak, sem másnak

Én nem fogom kisírt szemmel várni

Mire ébredek másnap

Többet érdemlek, mint amit adni tudsz

Hát kérlek, ne kövess!

Mert utánam most már hiába futsz